Hogy mi játszódott le a párton belül, arról nem sokat tudhatok. Ezt majd elmondják az insiderek. Nincs okunk azonban örvendezni. Az egyeduralkodó párt úgy lábol ki a válságból, ahogy tud, erről majd a párttagok gondoskodnak. Olyan pártunk volt, amilyent mi akartunk, a jövőben olyanunk lesz, amilyet megérdemlünk. Az értelmiségiek viszont töprenghetnének saját felelősségükről. Illendő lenne tudomásul venni, hogy a jelenlegi helyzet kialakításához hozzájárult a minimum másfél évtizedig meghunyászkodó értelmiség is. Az egyik kezemen összeszámolhatom azokat, akik az elmúlt időszakban mertek és néhány szerény kritikai megjegyzést tettek szellemi életünk, közéletünk torzulására. Nem lehet másfél évtizedig szolgalelkűen hallgatni, megalázkodva, tétlenül nézni mások kirekesztését, és csak akkor megnyilatkozni, amikor a kirekesztők az ő ajtaján kopogtatnak. (Részlet.)